Kassa, 2013 január 20-án: az új Európa Kulturális Fővárosa.

 

 

Egy új év, meg két új Európa Kulturális Fővárosa (EKF): 2013-ra Marseille (F) és Kassa (SK) kapott a  tisztességes címet. Kassán megtartották a hivatalos évad megnyitóját január 19-én és 20-án, és mivel nincs túl messze városomtól, Pécstől (EKF 2010-ben), kigondoltam, hogy erre majd biciklizem, egy kemény két napos téli utazás folyamán.

 

 Röviden a tervezett indulásom előtt pedig, hirtelen változott pár fontos dolog, emiatt kénytelen voltam átszervezni mindent, és a végén érkeztem Kassára vonattal. Mivel a pécsi publikumnak megígértem a téli kalandot, nincs mese, el kell hogy Kassára biciklizzek, még pedig február első hétvégén! Csütörtökön, január 31-én indulok, péntek este későn remélhetően Kassára érkezem.

Négy okom volt, hogy miért is a szlovák EKF-re menjek: először, egyszerűen kíváncsi voltam a megnyitóra. Másodszor, találkozni szerettem volna marseille-i és kassai képviselőkkel, hogy lássuk mégis, hogy marad-e még remény, hogy idén Franciaországból tekerjek Szlovákiába; és - még annál fontosabb - tárgyalni akartam volna a 2014. leendő EKF (a svéd Umea és a lett Riga) embereivel is. Nos, ez remekül sikerült! Aztán harmadszor, ott voltam egymagammal Kassán mint az egész hivatalos Pécs városa delegációja, mivel az Önkormányzattól, a Hoppál Péter úrnak nem sikerült Kassára elutazni. Szóval, a kassai főpolgármester kezét fogtam, és a pécsi polgárok nevéből sok sikert kívántam a kassaiaknak a kulturévhez. Negyedszor, Kassán csináltam egy amatör videó filmet a nagy buliról, melyet a Pécs TV talán használni fog.

Aztán itt néhány impresszió a hétvégéről:

Most már Nagyon Fontos vagyok.

Ahogyan megérkeztem szombat reggel a városba, legfontosabb első dolgom az volt, hogy szerezzem be egy NFSZ-kártyát (angolul: VIP-kártya), mivel a pécsi delegáció voltam. Ezzel a kártyával nem csak határtalan mennyiségek kávét és forralt bort kaptam, de belépőjegy is bizonyult a sajtó központba, az összes hivatalos eseményekbe, meg a koktélpártikba.Az nagyon fontos volt számomra, mert így találkozhattam azokkal az emberekkel, akikkel volt beszélnivalóm.

 

Egy új kapcsolatrendszer fölépítése Kassán.

 

  Köszönöm Kosice2013, hogy beengedtétek! És köszönöm a sajtó központlányokat, a sok erős kávét!

Vasárnap reggel.

Nagyon örültem más új kassai barátoknak is: Orémus Zoltán lelkész úr (nomen est omen) és felesége Éva kisegítettek engem alvóhellyel: két éjszakát aludhattam az imateremükben, bár érkezésem előtt még soha se találkoztunk. A terem a református templom mellett volt, a belváros közös közepén - jobb helyet nem igen találtam volna máshol az egész városban! Köszönöm szépen, Éva és Zoltán, hogy beengedtétek!

Szent Erzsébet katedrális mese fényben.

Szombat este kezdtek az első tömeg események a gyöngyörű kassai Fő terén. Naplemente után egy izgalmas fény show színesen kivilágította a katedrális és a melette lévő Orbán torony. Több ezer ember volt rá kíváncsi.

 

 

 

Kellemes Kassa.

Az éjszaka nagyon sok, nagyon tele és hangos kocsmában főleg szlovák zenecsapatok fölléptek a belvárosban. Tetszett nekem a kisméretű, barátságos, nyitott kulturesemény: mindenki részt vehetett, aki csak akart. Így kell lenni egy EKF-nek!

 

Aztán vasárnap megtörtént az igazi megnyitó.

A kassai Nemzeti Színházban.

Először a nagyon, nagyon fontos VIP-ek összejöttek a Nemzeti Színházban. Az előkelő vendégeket meg engemet megvárták mindenféle zenével, aztán hat (sic!) szónok mondott valamit: a polgármester, a megyei főnök, az első miniszter, az állam főnök, a kulturminiszter, meg az EU kultur biztosa, Androulla Vassiliou asszony ... 

Egy bicikliző, egy európai kultur biztosa, meg egy nagykövet.

A színház után kirobbant a Nagy Durranás: a hangos, nagy megnyitó, kint a Fő terén. Körülbelül 40.000 néző volt! Őszintén mondva, nekem nem teljesen meg tetszett a show: túl egyoldalu volt a dolog, főleg kőkemény hard rock, sőt punk zenét mutattak be, mintha nincs 20 éves fölötti polgár lenne a városban. Szerintem, az egész kassai kulturális palettát nem sikerült színpadra venni.

 

 

Sok hűhó semmiért.

Kosice2013 kicsi peches volt az időjárással, mert a megnyitó alatt havas eső esett le, viszont az nekem egy pillanatra se zavart, mivel a VIP-sátorban álltam a Fico úr mellett, és ittam a forralt bort.

 

 

Csinos hoszteszek, pezsgő, nyakkendő: a lobbista kemény élete.

Az óriási tűzijáték utolsó óriási durranása után ott volt az ideje nekem, hogy kezdjek dolgozni: lobbizni az EKF bicikli projektemért! Kerestem a következő koktélpartin Linda Pastare-ét meg Dace Vilsone-ét Rigából, meg Sven-Olov Edvinsson-t és Helene Brewer-t Umea-ból. Meg is találtam őket, megbeszéltünk a 2014. évre bicikli túra ötletemet, melyet - úgy vettem észre - meg is tetszet nekik. Most a következő hetekben e-mailben majd csiszolunk rajta egy kicsit, meg kellene találni egy érdekes témát a dolognak...

Balról jobbra: kétszer Umea, kétszer Riga, egyszer Pécs: jó kis koktél lesz belőle!

 

Emellett kíváncsi vagyok, hogy idén is sikerülni fog a Marseille-Kassai túrám. Ha e két város támogatja a projektemet, akkor én csinálni fogok nekik egy jó kis propaganda! A sok kedves, jó, új kapcsolat Kassán sokat igér!

Alszom még egyet rajta.