Vásárosbéc, 2010 május 8 (napi 127 km; összes 3042 km)

Ma átmentem Zala, Somogy, sőt Baranya megyein. Mivel mindig a legkisebb utakon szeretek menni – mivel ott a legkevesebb autó jár -, emiatt elégé lemaradt vidéket láttam most, mert ahol nincs jó út, ott kevesebb jó a gazdasági helyzet is.


A villanydrót csak mellőzik a házikót...


A szegénység nagy próbléma itt: hivatalos munka alig van, a legtöbb ember csak túlél a kis kertjüknek megköszöntve, meg a kormánytól kapnak valami segélyt. Amikor ma megálltam egy kicsit Lábodon, a helyi kocsmában tanú voltam annak, hogy több vevő próbálkozott azzal, hogy hitelből kapjanak valami ittalt.



A lábodi kocsma, ahol egy lányos kávé 80 forintba kerül.

A Róma és nem Róma lakóság gyakorlatilag szegregáltan él egymástól. Nem ritka az, hogy a falú végén, a még rosszabb állapotban levő házikókban csak cigányok élnek.


Még egy fröccs .

Közben nem csak szegénység van itt. Csak nézzünk a sok termálfürdőre! Mostanában sok régi fürdőt fölújítottak, vagy egész újakat is megnyítottak – sokszor brüsszeli pénzzel.
Ahogyan átmentem Nagyatádon, nem tudtam ellenállni a kisértésnek, és leszáltam a biciről egyenes a helyi termálfürdő vízébe.


Még jó, hogy nem esett le a fényképezőgép!


A testnek és a léleknek kevés jobb dolog van az életben, mint a magyar termálvíz. Meg kell hogy mondjam, hogy a fenekem nagyon meg volt elégedve, hogy a zöldes, melleg, olajos víz alá engedtem. Csak nem volt könnyű utána megint fölszállni a nyeregre…


3000 kilóméter, de még félúton se...

Aztán délután azon a ponton érkeztem, ahol a kis bicikli komputerem azt üzente, hogy bizony eddig 3000 kilométer lenyomtam! Szép. Kár csak, hogy eddig csak egy sponszorom akad, aki kilóméterként 5 euró centet fölköp, a túráért meg a Mitrovica Rock School-ért…

A nap végén ismét kezdett esni. De nem volt baj, mivel éppen érkeztem a desztinációmra: Vásárosbéc, egy kis falú Szigetvár környékén. Igazán semmi különleges nincsen itt. Csak azért jöttem Vásárosbécre, mert holland író Geert Mak a falúval kezdi és befejezi a nagyon érdekes könyvét: In Europa (Europában). A kettő között leírja Európa 20.századi történelmét, sőt, nagyon olvashatóan.

Mint egy kacsintás Mak úrhoz, publikálok itt egy fotót magamról a falú táblájánál!


Vásárosbéc: mi hollandok majd hiresre teszünk!

Nagyon kellemes meglepetés volt számomra, hogy pont Vásárosbécen találtam egy tök kellemes Ágy & Reggelit: egy holland párnál, aki Amszterdamot cserélték erre a világ végén fekvő településre!

0 kommentár:

Megjegyzés küldése