A villanydrót csak mellőzik a házikót... |
A lábodi kocsma, ahol egy lányos kávé 80 forintba kerül.
A Róma és nem Róma lakóság gyakorlatilag szegregáltan él egymástól. Nem ritka az, hogy a falú végén, a még rosszabb állapotban levő házikókban csak cigányok élnek.
Még egy fröccs .
Közben nem csak szegénység van itt. Csak nézzünk a sok termálfürdőre! Mostanában sok régi fürdőt fölújítottak, vagy egész újakat is megnyítottak – sokszor brüsszeli pénzzel.
Ahogyan átmentem Nagyatádon, nem tudtam ellenállni a kisértésnek, és leszáltam a biciről egyenes a helyi termálfürdő vízébe.
Még jó, hogy nem esett le a fényképezőgép!
A testnek és a léleknek kevés jobb dolog van az életben, mint a magyar termálvíz. Meg kell hogy mondjam, hogy a fenekem nagyon meg volt elégedve, hogy a zöldes, melleg, olajos víz alá engedtem. Csak nem volt könnyű utána megint fölszállni a nyeregre…
3000 kilóméter, de még félúton se...
A nap végén ismét kezdett esni. De nem volt baj, mivel éppen érkeztem a desztinációmra: Vásárosbéc, egy kis falú Szigetvár környékén. Igazán semmi különleges nincsen itt. Csak azért jöttem Vásárosbécre, mert holland író Geert Mak a falúval kezdi és befejezi a nagyon érdekes könyvét: In Europa (Europában). A kettő között leírja Európa 20.századi történelmét, sőt, nagyon olvashatóan.
Mint egy kacsintás Mak úrhoz, publikálok itt egy fotót magamról a falú táblájánál!
Vásárosbéc: mi hollandok majd hiresre teszünk!
0 kommentár:
Megjegyzés küldése