7. nap: 2011 július 2. szombat: Helsinki, Suomenlinna, 0 km (total: 715 km).

Dreaming sweet dreams.

 

Ma reggel, ahogy kinyitottam a szememet egy jól átaludt éjszaka után, még inkább úgy éreztem magam, mint Hófehérke. Sirpa kis háza kedves és csinos, tele dekoratív elemekkel: a plafonról egy trombita lógott, a bútorok leginkább antikok, néhány darab különböző színűre festve. Kis szobrocskák és régi szuvenírok voltak mindenütt, és bekeretezett gyerekrajzok lógtak a falon. Kíváncsi voltam ki lehet ez a hihetetlenül kedves hölgy, aki ennyire megbízott bennem. Szerintem nincs is ennél nagyobb vendégszeretet vagy az emberségnek ennél nemesebb megnyilvánulása.

A napot alapvetően négy dologra használtam: pihenés, blogok írása, a cuccaim rendberakása és a varázslatos Suomenlinna felfedezése. Egy turistáktól hemzsegő szigeten voltam, ami halványan felidézett néhány emléket a tenerifi nyalarásomról 20 évvel ezelőttről. De itt Finnországban voltam! Mivel ez egy 18. századi erődítmény, eszembe jutott róla a tavalyi utam a szerbiai Novi Sadba, ahol Mária Terézia a petrovarazdini erődítményt építtette a törökök ellen ugyanabban az időszakban.

Ez a Suomenlinna – de lehetett volna akár Novi Sad is.

Igazából reméltem, hogy találkozom Panu Pulmával, aki a hely legnagyobb szakértője, de ő ekkor pont nyaralni volt. Úgy tűnik, hogy a finnek 95%-a nincs otthon, ami nagyban megakadályoz abban, hogy mindenféle érdekes témákba üssem az orrom...De családi okokból nem tudtam előbb vagy később utazni.

A Suomenlinnát a svédek építették a keletről fenyegető orosz veszély ellen, és Svaeborgnak hívták. (Akik nem olyan ismerősek a Balti államok történelmével: Finnország svéd uralom alatt volt a középkortól 1809-ig, amikor is elveszítették a területet az orosz cár ellen, aki nagyhercegként uralkodott itt 1917-ig, a nagy orosz forradalom kitöréséig, amikor is Finnország először függetlenné vált – tehát az ország még nincs száz éves!) Az erődítményt 1748-ban kezdték építeni, Augustin Ehrensvärd marsall vezetésével, akit a szigeten temettek el egy látványos görög stílusú kriptában.

Augustin eves a Styx folyón.

Ehrensvärd olyan jól tervezte meg a Svaeborgot a helyi környezeti adottságok okos kihasználásaval, hogy bevehetetlennek vélték. Végül aztán inkább egyfajta Pearl Harbournak bizonyult, de egyetlen bomba vagy lövés sem dördült el. Helyette az erődítmény blöfföléssel került az orosz cár kezére, méghozzá egy holland személy segítségével! Amikor Svaeborg az 1808-as orosz-svéd háborúban elesett, egész Finnországot magával húzta.

Amennyire én tudom, az oroszoknak szolgáló holland tábornok neve a szülőhazájában teljesen feledésbe merült. Jan Pieter van Suchtelennek hívták, és egy elképesztő pasas volt: először csatornákat ásott az oroszoknak, melyek összekötötték a Fehér- és a Fekete-tengert, aztán okosan csőbe húzta Svaeborg svéd helyőrségét, akik egyébként sokkal modernebb fegyverekkel rendelkeztek az oroszoknál. Mindezek után pedig Stockholmban folytatta a karrierjét, ahol udvariasságával és széleskörű kulturális érdeklődésével gyorsan legyőzte a svédek kezdeti antipátiáját.

Valami holland pasas árnyéka a Suomenlinnán.

Hollandia tehát Van Suchtelen tábornokon keresztül váratlan és fontos szerepet játszott Finnország történelmében.

Körbejártam Suomenlinnát/Svaeborgot, megcsodáltam a 18. századi erődítmény magam építészeti minőségét. Annak idején nemcsak arra figyeltek, hogy a szerkezet erős legyen, hanem arra is, hogy esztétikus! Akkoriban ez volt Észak-Európa legnagyobb építménye, és Helsinki is ennek köszönheti, hogy gazdag és fontos lett, és hogy végül (1812-ben) átvette a főváros szerepét Turkutól. Amikor az oroszok elfoglalták az erődítményt és az országot, többek között egy hatalmas ortodox templomot is építettek a szigeten. Így nézett ki:

A finn függetlenség előtt...

Aztán 1917-ben a finnek végre saját kezükbe vehették saját országuk irányítását. Érthető, hogy a suomenlinnai templomot hamarosan átalakították valami nem-oroszra:

...és után!

Most, hogy saját szállásom volt, magma főztem: brokkoli és paradicsom darált hússal és tésztával, utána joghurt és müzli volt a desszert.
 

Nyári izzadás a Suomenlinnán.

Kedves ismeretlen Sirpa: szívem mélyéből köszönöm neked, hogy befogadtál a házadba a gyönyörű Suomenlinnán!

Csodás kis hely.