Essen, 2010 április 8 (napi 113 km; összes 322 km)

Tegnap, csütörtök, jó tipikus holland idővel tovább tekertünk Essenbe: esett az eső. Nekem nem baj ha hideg van, vagy meleg, akár hó is belefér, de eső, az nagyon útálom a biciklin (talán azért költöztem át Magyarországra?).

Nem akarok naciónalista lenni, de meg kell mondanom, hogy az útolsó 8 kilóméter a német határ előtt gyöngyörű volt a táj, meg a bicikli sáv. Aztán átmentünk a határon, és azonnal vége lett a "fietspad"-nak, és az útat meg kellett osztani az autókkal. És éppen ebből sokkal túl sok van Németországban.

Rögtön az első német falú nekem nagyon érdekelt: Elten. Miért? Hat, ez az egyetlen német település, amelyet a Hollandok megszálták a második világ háború után, mint kárterítés. Igaz, voltak ebben a korban holland politikusok, akik reméltek, hogy egészen Hamburgig meg lehet majd okkupálni, de valahogyan erre nem kapták engedélyt. De Elten a miénk volt! Egészen 1949-től 1963-ig.

Elten: a falakon még sok helyen holland szöveget lehet látni: "Het oude Posthuis"

1963-ban vissza kellett adni a falút, ne hogy végig ilyen erdélyi trauma legyen a német népnek is. És mit csináltak azok az okos hollandok? Több tucat kamiont leparkoltak Eltenben az nap előtt, hogy újra német területre vált a falú. Következő nap a tehérautók Németországon voltak, persze tele döfve cigarettával, kávéval és vajjal, és máris tovább vitték őket a német vevőkhőz. Nagyon sok pénzt így kasszáltak, mert vámmentesen ment az arú! Persze, ez még az EU előtt volt. Erről beszéltem Dr Braun-nal, aki a szomszédos Emmerichben az infoCenter főnöke.

Essen? Wo?

Tekertünk tovább Nordrhein-Westfalenbe. Sajnos semmivel nem tudott izgatni a környék. Arctalan települések egymás után, kevés szép táj, sok autó, még ráadásul elég rossz bicikli táblákkal, sokat körbe bicikliztünk miattuk.

Az volt a jó, hogy a nap vége felé érkeztünk az első Európai Kulturális Fővárosába: ESSEN-be!