Ulm, 2010 április 22 (napi 9 km; összes 1460 km)

A Dunasváb Múzeum, ahol két éjszakát töltöthettem a tornyában, egy régi katonai épületben talált helyt: a napoleoni háborúk után ugyanis a Baden-Württembergi állam a franciák ellen akarta magát védeni, és Ulm városából egy Festung-et, azaz erödet, csinálták. Egy korai, német Maginot Vonalat (lásd április 16.).

Az ulmi Donauschwäbische Zentralmuseum.

A Dunasváb Múzeum igazgatója, Glass úr, sok-sok idöt föláldózott nekem, amiért rendkivül hálás vagyok. Mindennel segített, hagyott engemet dolgozni a múzeum komputeren, és bemutatott nekem személyesen a múzeum gyüteménjét.

Herr Glass - fa hajó.

Az egész Dunasváb történelem nagyon izgalmas - meg bonyolult. Képtelség próbálni mindent leírni ebben a blogban. Azért csak néhány érdekesség, amiröl csodálkoztam: Glass úr mutatott nekem egy hajó modelt. Ilyen gyármüvel indultak többi között Ulmból is, a Dunán lefelé.
 Vagy volt ott egy magyar nyelvkönyv németek számára, 1806-ból. Rá volt írva ilyesmi, hogy "mert jó, ha tudjunk a magyar emberrel beszélni".

A múzeumban megtanultam valamit, amelyröl Magyarországon még soha nem hallottam: eddig semmi baj nem volt magyarok és magyar németek között, hogy a 19. században megkezdett a magyarosítás. Az a politika összekovácsolta a németek mint népcsoport, ami késöbb Hitler ki tudta használni. A kelet európai németek, a kulturájuk féltve, a Hitlerben látták a túlélésüknek a remélyt. Mindenhol - Csehszlóvákiában, Magyarországon. Júgószláviában, az ott müködö nemzeti állam gondolkodás a Hitler karjába nyomta az ott élö németeket. Aztán a múzeumban be is mutatják az SS beírási iródát -éppen Pécsett.

Ulm: a leg-leg-legmagasabb templomtorony a villágon (161,5 m.), meg az új városháza.

Ulm mint város  tetszett nekem:  élhetö, mint Pécs.  Még nem  láttam ilyen várost, ahol annyira próbáltak  a régi  házak stilusához  az újakat  adaptálni.  A fönti fotón éppen  annak a kivétel szerepel: az új városháza, aki direkt erösen kontrasztálodik a Dómmal. Sejtem benne egy Richard Meier befolyást, mert hasonlít a hágai városházra nagyon.

A Dóm epítési története hasonlít a kölnihez (lásd április 11.): csak a 19. század második felén befejezödött, amikor végre a tornyát rá építették. Megálltak 161 és fél méternél, elég is, mert nincs sehol a világon egy magasabb (ha közben nem építették Dubaiban egyet - de az nem valószínüleg tartom.

Ulm ma.

Ezen a fönti fotón mutatom még a régi városházat. A Dóm elött áll egy pár modern ház: a külsö vonaljuk követ a régi stilus, így sokkal egységesebb maradt az egész városi kép.