Passau, 2010 április 28 (napi 120 km; összes 1964 km)

A tegnapi fárasztó nap után nagyon jól aludtam Altöttingben. Miután nem ismertem ezt a kis várost egyaltalan, úgy döntöttem, körülnézek es majd csak utána indulok tovább Passauba.

Altötting egy nagyon római katolikus hely. A legfontosabb zarándókhely Németországban, a hívók már évszázadok óta járnak oda imadkozni a fekete Madonnához, a fából készült Szűz szóbrájához, amit a város főtérén lévő pici kápolnában őriznek. Es ha hinni lehet a kápolna falára szögelt száz es száz apró festmenynek, akkor a Madonna tényleg meghallgatja őket.

Félelmetes hít a Szűzben.



De várt rám egy másik meglepetés: hirtelen szemben álltam Tilly tábornaggyal, a 17. századi borzasztó 30-éves haború egyik főhősével, aki többiközött győzelemre vitte a Prága mellett Fehér-hegyi csatát. Nem tudtam, hogy ő is itt van eltemetve az Altötting-i főtemplom egyik katakombájában. Mikőzben a történészek még azon vitatkoznak, hogy haborús bűnös volt-e, vagy csak a katolikus hít védője, itt Altöttingben az üvegablakos szarkofágja már adta neki a szentség auráját. Hat, nem voltam teljesen oda érte, meg kell, hogy mondjam.


Az öreg Tilly Altöttingben.


Még egy közismert/hirhedt ember szerepelt a mai programomon: indultam megnézni Adolf Hitler szülőhelyét: Braunau am Inn-ben, Ausztriában. Oda felé még elhaladtam a bájos Burghausen mellett, ami Európa leghosszabb várával dicsekedhet; kicsivel hosszabb mint 1 km!


Burghausen: egy hosszú Burg és szép hauszok.

Kár, hogy Braunau önkormányzata nem válaszolt levelemre, a város polgármesterével, Gerhard Skibával szerettem volna találkozni, akit arról kérdeztem volna, hogy miért okoz fejfajást Braunaunak, hogy Hitler a városban született.
 

Braunauban csak Hitler szülőházát látják?


Itt találkoztam Ales-sel (a fenti képen), aki engem figyelt, miközben fényképeztem a hirhedt házat, és akivel beszélgetésbe elegyedtem. Ö mondta el nekem, hogy pár nappal ezelőtt kellett volna jönnöm április 20-án, ugyanis akkor neó-Nácik ünneplik itt a Führer születésnapját...


"Nie wieder Faschismus/Millionen Tote mahnen".

Pár évvel ezelőtt Skiba úr egy kővet helyezett el a ház előtt egyértelmű anti-fasziszta üzenettel - mivel a ház nem az önkormányzat tulajdonában van, így nem tehette ezt fel a ház falára. Remélem, előbb-útóbb a házat sikerül Braunau varosának megvásárolnia, így múzeummá alakíthatnak azt, mielőtt ezt egy neó-Náci csoport teszi meg...

Szerencsére könnyebb/ kellemesebb események is történtek a mai napon: Bajországban és Ausztriában mindenféle májusi fákat allítottak a városok es falvak fő terein, most hogy május 1. közeledik. Az itt látható az Odernberg am Inn főterén lett felállítva.



A háttérén lévő házak nem kartonból vannak. Csak úgy néznek ki.

A passau-i Niedernburg-i kolostorban Ursula nővér fogadott szívélyesen. Számomra ez a hely különösön fontos, úgyanis itt van eltemetve a kolostor templomájában az első magyar kiralynő, bajor boldog Gizella. Ursula nővér nemcsak meleg fürdőt és vacsorát intézett nekem, de összehozott engem Monsignore Hettler-rel is, aki Gizella életének kivaló szakembere.


Monsignore Hettler, a napszemüvegem, meg Ursula és Szidónia nővérek.

Nagyon sokat tudtam meg Gizelláról és az ő történelmi jelentősségéről Magyarorszagon. Férjével, I.Istvánnal közösen uralkódott, és biztosan állítható, hogy sikerült nekik egy jól működő, keresztény államot kreálni. Gizella megtanult magyarul, ami nem kis teljesitmeny (tapasztalatból mondom), es a királlyal együtt fáradhatatlanul járták az országot, így ellenörizve, hogy a dolgok rendben mentek-e vagy sem. Monsignore Hettler szerint, ez csak azt jelentheti, hogy Gizella nagy felelősséget érzett az új házája felé.

Ezért tragikus, ami 1038, István halála után történt. Az öt gyerekükből egyik sem élt, a Gizellát pedig a pogány párt kiméletlenül a háttérbe szorította, annak reményében, hogy így visszatudják állítani a kereszténység előtti állapotokat. A veszprémi várában becsúkva tartották három évig, míg unokaőccse III.Henrik császár ki nem szabadította. Ekkor visszatért szülőházájába, Bajországba, es apáca lett a Niedernburg-i kolostorban, ahol késöbb el is temették.

Gondolj csak bele: egy volt-kiralynő, aki önkéntesen apáca lett. Hogy változnak az idők...

0 kommentár:

Megjegyzés küldése